Elsőként az óraiparban kezdték alkalmazni, majd rohamosan kezdett elterjedni a műszeriparban és egyéb területeken is. Kialakítása révén alkalmas volt hosszú tengelyek megmunkálására is, ahol a tengely két végén elhelyezkedő felületelemek helyzetét egymáshoz képest szigorúan betűrték.

A CNC vezérlések fejlődésével egyre összetettebb megmunkálásokat lehetett végezni a gépekkel, így a felhasználási terület is jelentősen bővült. Elterjedtek az implantátum gyártásban, és a precíz szánmegvezetéssel sok esetben még a hosszlyukfúró gépeket is helyettesíteni tudták.

Egy hosszesztergagép esetében a géphez csatlakoztatnak egy rúdadagolót. Bizonyos esetekben a megmunkálás drótból történik. A rúdanyagot a főorsóban található szorítópatron fogja, forgatja és mozgatja hosszirányban. A rúdanyagot a vezetőpersely vezeti meg. Ez lehet álló (manapság már ritkán használják) vagy forgó, azaz a főorsóval szinkron forog. A vezetőpersely a lelke és egyik záloga a precíz megmunkálásnak.
A vezetőpersely hasonló feladatot lát el, mint a hagyományos esztergáknál a báb. Itt a vezetőpersely nem csak megvezeti, hanem támasztja is az anyagot a szerszám nyomása ellen. Így lehetséges a hosszú, vékony tengelyek nagypontosságú, alakhű megmunkálása.

Hosszirányban a főorsóban a rúdátmérőnek megfelelő szorítópatron mozgatja a rúdanyagot Keresztirányban mozog a forgácsoló szerszám, azaz az esztergakés. Ezért fontos figyelni a szerszámrendelésnél, hogy az eszterga késszárat speciálisan hosszesztergagéphez rendeljük.
A vezetőperselyt keményfém betétekkel gyártják, de bizonyos esetekben használják a kerámia betéteseket is.

Az első hosszesztergagépek vezetőperselyei nem tették lehetővé, hogy külső anyagleválasztás, mint pl. palástesztergálás, külső menetesztergálás több fogásban is lehetséges legyen úgy, hogy a főorsó a rúdanyagot visszahúzza a vezetőperselybe. Időközben olyan vezetőperselyeket is kifejlesztettek, ahol a megvezető felület a hagyományos hossz duplája is lehet. Ezzel jelentősen növelték a hosszesztergálási technológia rugalmasságát, alkalmazhatóságát.

A vezetőpersely nélkülözhetetlensége ellenére megjelentek a kivehető vezetőpersellyel rendelkező „hibrid” gépek, ahol a megmunkálás történhet vezetőpersellyel és vezetőpersely nélkül is. Ezt rövideszterga üzemmódnak hívjuk. A rövideszterga üzemmód előnye, hogy a maradék szálanyag jelentősen rövidebb, ugyanakkor a rúdanyagból több termék állítható elő. Ez az üzemmód a rövid, L/D<4 arány esetében javasolt. Kifejezetten előnyös pl. vékony tárcsák, alátétek, rövid csapok esetében. Ott, ahol szigorú alakhűséget, tűréstartományt, felületi minőséget kell tartani, továbbra is a hosszesztergamód javasolt.

A másik nagyon fontos tényező a rúdanyag mérettartománya, mert egy h11-es anyagból nagyon nehéz h6-os tűrésű munkadarabot gyártani.
A klasszikus forgácsleválasztás, azaz a palástesztergálás közvetlenül a vezetőpersely előtt történik.
Egyes gépeken a vezetőpersely homloksíkja és a szerszám közötti távolságot akár nullára is be lehet állítani. Gondoljunk itt pl. a 0,2 mm átmérőjű anyagok esztergálására, ahol 1 mm-es távolság már L/D=4-arányt jelentene, és ez jelentős a kihajlást tekintve.

Az első gépek még nem rendelkeztek ellenorsóval. Ez ma már egy hosszesztergagép esetében elképzelhetetlen.
Az ellenorsó alkalmas rövid munkadarabok előre történő kidobására, de lehetőség van akár három méter hosszú tengelyszerű alkatrészek megmunkálására is, hátrafelé történő anyagkivezetéssel.

A hosszesztergagépek fejlődése során megjelentek a fix ellenoldali szerszámok. A következő generációk már rendelkeztek ellenoldali hajtott szerszámokkal is. A legújabb fejlesztésű gépek egy komplett törpe megmunkáló központként használhatók ellenoldali megmunkálásra, mert a hajtott szerszámok rendelkeznek programozható, függőleges irányú elmozdulással.

A klasszikus hosszesztergagépnek lineáris szerszámelrendezése van. A szánok lineáris elrendezése biztosítja a legrövidebb pozicionálási időt két szerszámhely között, így a legrövidebb a megmunkálási idő.
A hosszeszterga esetében a ciklusidőt mindig vagy a főoldali vagy az ellenoldali megmunkálás ideje határozza meg aszerint, hogy hol folyik hosszabb ideig a megmunkálás.

A felhasználási terület bővülésével felmerült az igény kifejezetten nagy szerszámozást igénylő darabok megmunkálhatóságára is. Ezekre a feladatokra fejlesztették ki a revolverfejes gépeket.
Ezeket között megtalálhatók a vegyes, azaz lineáris szánnal és revolverfejjel egyaránt rendelkező gépek, de
vannak három revolverfejes kivitelek is. A revolverfejes kialakítások külön érdekessége, hogy egy-egy szerszámhelyre multi-szerszámtartók, mind fix, mind hajtott szerszámokból befoghatók. Ezzel nem csak a különösen összetett alkatrészek megmunkálhatósága vált lehetségessé,
de módot nyújt azonos felületelemekből felépülő alkatrészcsaládok egyidejű felszerszámozására, sőt még testvérszerszámok használatára is.

A gépek mechanikus fejlesztésével a vezérlésgyártóknak is lépést kellett tartaniuk. Meg kellett oldaniuk, hogy
akár 12 vezérelt tengelyt lehessen – részben egyidejűleg – mozgatni, a vevőigényekre kifejlesztett új funkciók programozhatók legyenek.

A hosszesztergálás egy széles ismereteket igénylő technológia. Rendkívül széles az alkalmazható szerszámok, szerszámtartók köre. Ezek ismerete alapvetően befolyásolja egy elvállalt munka nyereségességét.
A helyes géptípus kiválasztása, az optimális szerszámozás, a munkadarab megmunkálásának helyes felosztása
fő- és ellenoldalon akár a felére csökkentheti a ciklusidőt.
Szívesen segítünk mind az optimális szerszámozás, mind a technológia kialakításában.

Köszönjük figyelmét!
Reméljük, ez a kis összefoglaló a jövőben segít egy kicsit jobban eligazodni a hosszesztergák világában, és
kedvet teremtet a további cikkeink elolvasásához is.